Valóban megtérülő befektetés a hőszivattyú?

A hőszivattyú egyre népszerűbb választássá válik azok számára, akik energiatakarékos és költséghatékony megoldást keresnek otthonuk komfortos és környezetbarát fűtési rendszerének kialakításához. De vajon mindenkinek megéri? Valóban megtérülő befektetés? Cikkünkben 5 kiváló példa által választ kapunk ezekre a kérdésekre.



 ALACSONY ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK
Bár a hőszivattyúk telepítési költsége viszonylag magas, a jelentősebb kezdeti beruházások hosszútávon mindenképpen megtérülnek, hiszen ezek a készülékek költséghatékonyabbak a hagyományos fűtési rendszerekhez képest. Ha jelenleg elektromos áramot, vagy szilárd tüzelőanyagot használsz otthonod fűtésére, akkor a hőszivattyúra váltás radikális változást fog hozni a rezsiköltségedben!

 SOKOLDALÚSÁG
A hőszivattyúk "több legyet egy csapásra" elven, kielégítik egy otthon teljes  fűtési-hűtési, és meleg víz-szükségletét. Padlófűtés? Felületfűtés? Fan-coil? Radiátor?  Melegvíz-tartály? Bojler? A hőszivattyú elég sokoldalú ahhoz, hogy kiszolgálja ezen hőleadókat, és gondoskodjon otthonodban a kellemes hőmérsékletről és igény szerint a meleg vízről is, bármilyen időjárási körülmények között.

 ALKALMAZHATÓSÁG
A hőszivattyúk attól is különlegesek, hogy többféle típusuk létezik, így szinte bármely otthonhoz, igényhez, és követelményhez létezik megfelelő berendezés. Például egy levegő-vizes alacsony hőmérsékletű hőszivattyú ideális választás lehet az új építésű otthonokhoz, mivel ezek többnyire jól szigeteltek, és a rendszerben keringetett víz alacsony hőmérsékleten is képes kellő hatékonysággal fűteni. Régebbi típusú otthonoknál pedig kiváló megoldást nyújthat egy magas hőmérsékletű levegő-víz hőszivattyú, amit akár a meglévő radiátoros hőleadókkal együtt is lehet használni.

 ÉLETTARTAM
Egy rendszeresen és szakszerűen karbantartott hőszivattyú rendszer élettartama átlagosan akár 20-30 évet tesz ki. Ez idő alatt pedig bizony jelentős mennyiségű pénzt, és szén-dioxid kibocsátást takaríthatsz meg, így mindenképpen egy megtérülő befektetésről beszélünk.

 FOKOZOTT BIZTONSÁG
Működésük teljesen biztonságos, mivel nem kell tüzelőanyagot égetni a hőtermeléshez. Nem bocsát ki füstöt vagy egyéb károsanyagot, így a szén-monoxid mérgezés veszélye sem áll fenn. Mint ahogy minden fűtési rendszer, így a hőszivattyú is rendszeres és szakszerű karbantartást igényel.

MENNYI AZ ANNYI?

A villamos energia és gáz árait figyelembe véve a következőt mondhatjuk: A szabályozásban bejelentett éves átlagfogyasztásig (jelenleg 1.729 m3 évente) egy gázkazán kb. 10 forintból képes 1 kWh energiát előállítani. Ha elektromos áramot használunk (pl. kazán, fűtőpanelek, fűtőfólia), akkor ez a költség kb. 36 forint (a villamos energia átlagfogyasztás mértékéig, vagyis 2.523 kWh/évig). Ez éves szinten még egy új, modern, az energetikai szabályozásnak megfelelő épületszerkezet esetén is – száz négyzetméterre vetítve és 20°C belső hőmérséklet  mellett – évi 380.000 forint energiaköltséget is jelenthet, hűtés nélkül.

A hőszivattyús készülékek esetén két faktor is kedvezően befolyásolja az üzemeltetési költségeket: az egyik a hőszivattyú „jósági”, azaz szezonális hatékonysági foka (SCOP), a másik az igénybe vehető kedvezményes áramtarifa (H-tarifa). A kedvezményes tarifával működtetett hőszivattyú áramszámlája közel 40 százalékkal kevesebb!

A "H"-tarifa a hőszivattyúkhoz és az egyéb megújuló energiaforrásokhoz kiépített rendszerekhez használható tarifa. Legfontosabb jellemzője, hogy csak fűtési időszakban vehető igénybe, október 15-től április 15-ig. A nap 24 órájában rendelkezésre áll. Díja jelenleg 23,52 Ft/kWh. Ha igénybe vesszük ezt a kedvezményes tarifát, akkor 1 kWh energia  előállításának költsége akár 6,76 forintra csökkenhet.

Általánosságban (2.200 m3 éves gázfogyasztást feltételezve) egy levegő-levegő hőszivattyú telepítése egy olyan lakásba vagy családi házba, amelyben eddig gázzal fűtöttek, akár négy év alatt megtérülhet a jelenlegi energiaárak mellett. A 2.200 m3 gázfogyasztás 471 m3-el, vagyis 27 százalékkal haladja meg az átlagfogyasztást, azonban ez, az átlagfogyasztás feletti többletfogyasztás a fűtési költség 2,3-szoros növekedésével jár. 2.200 m3 gázfogyasztásnál az éves fűtési költség mintegy 530.000 forint, míg levegő-levegő hőszivattyú esetében az éves fűtési költség akár 75.000 forintra csökkenthető.

Ezek alapján elmondhatjuk, hogy gázfűtésről átállni klímás, hőszivattyús fűtésre környezetbarát és pénztárcabarát döntés.