Klímával fűteni a leghidegebb téli hónapokban is gazdaságos, környezetbarát és kényelmes megoldás, ezért évről-évre egyre többen választják ezt a fűtési módot elsődleges és akár kizárólagos fűtési módként is. 

Azonban a rengeteg készülék között nehéz lehet választani, hiszen sokszor az áron kívül látszólag nincs nagy különbség a készülékek között, és nehéz kiszűrni azokat a paramétereket, amik valóban fontosak, és ami miatt megéri egy készülékre magasabb összeget áldozni. 

Ebben a cikkben azokat a szempontokat foglaljuk össze, amiket fűtésre optimalizált klíma választásakor figyelembe kell vennünk. Elöljáróban fontos leszögezni azt, hogy a jelenleg kapható klímák mindegyike képes hűteni és fűteni is, vagyis az átmeneti időszakban (főleg az őszi és a tavaszi hónapokban) még a legolcsóbb klímával is fogunk tudni fűteni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindegyik klíma alkalmas a TARTÓS téli fűtésre. A tartós alatt azt értjük, hogy akár kizárólagos fűtési módként (vagyis a házban / lakásban a klíma az egyetlen fűtési mód). Amikor kizárólag klímával szeretnénk a fűtést megoldani, különösen fontos hogy megfelelően válasszuk ki a készüléket, hogy az valóban hosszútávú, tartós megoldás legyen. 

Az alábbiakban igyekszünk fontossági sorrendben összegyűjteni azokat a szempontokat, amiket fontos figyelembe venni a klíma kiválasztásakor. Ezek közül a szempontok közül nem emelhetünk ki csupán egyet, hanem komplexen kell vizsgálnunk az egyes készülékeket. Lehet, hogy vannak olyan gépek, amik 1-1 értékben kiemelkedően teljesítenek, de komplexen vizsgálva a készüléket kiderül, hogy valójában nem alkalmasak a TARTÓS és kizárólagos téli fűtésre. 
 

1. Fűtőteljesítmény
A szükséges fűtőteljesítmény kiválasztásakor figyelembe kell vennünk a fűteni kívánt helyiség méretét, tájolását és a szigetelését is. Ökölszabályként elmondható, hogy kb. 8 m²-enként 1 kW fűtőteljesítménnyel kell kalkulálnunk egy átlagos helyiség esetében. Ha az átlagosnál rosszabb a szigetelés akkor ennél nagyobb teljesítményt tervezzünk, ha pedig a szigetelés jobb, akkor picit alacsonyabbat.
 

2. Fűtőteljesítmény a tervezési hőmérsékleten (-10 °C)
A hőszivattyúk esetében (a klíma egy levegő-levegő hőszivattyú) a hőmérséklet csökkenésével folyamatosan csökken a gépek hatásfoka, és ezáltal a teljesítménye is. Ezért fontos figyelembe venni, hogy a hidegebb hőmérsékleti tartományban milyen teljesítményre képes a klíma. A gyártók megadják a készülékeknél azt az adatot, hogy a tervezési hőmérsékleten (általában -10°C vagy -7°C-ra van megadva) mekkora teljesítmény leadására képes a készülék. Ez azért nagyon fontos adat, mert hiába van pl. egy 5,5 kW-os fűtőteljesítményű készülékünk, ha -10°C-on csak 2 kW teljesítményt tud leadni. Ha ez így van, akkor ez azt jelenti, hogy a leghidegebb időben nem biztos, hogy képes lesz a klíma önmagában kielégíteni a fűtési igényeket. Annak érdekében, hogy ne legyen ilyen gond, a klíma kiválasztásakor vegyük figyelembe azt, hogy a tervezési hőmérsékleten mekkora teljesítmény leadására képes.
A jó minőségű készülékek a tervezési hőmérsékleten nagyjából a névleges fűtőteljesítményüket képesek leadni, sőt vannak olyan készülékek, amik akár a névleges teljesítményüknél nagyobbra is képesek (pl. Gree Amber Royal). A gyengébb készülékek viszont a tervezési hőmérsékleten a névleges teljesítményükhöz képest lényegesen alacsonyabb teljesítmény leadására képesek csak (pl. 3,5 kW-os készülék, de tervezési hőmérsékleten csak 2 kW-os teljesítményre képes).  

3. COP / SCOP érték
A COP a "Coefficience of performance" szavak rövidítése, vagyis egy hatékonysági mutatószám, ami azt mutatja meg, hogy az adott készülék 1 kW felvett energiából hány kW hőenergia leadására képes. Fontos, hogy a COP (fűtési hatékonyság) érték az egy adott pillanatban, adott hőmérsékleten értendő hatékonyságot mutatja meg (általában +7 °C-ra szokták megadni a COP értéket). Vagyis ez a szám olyan, mintha egy autó fogyasztását egy adott sebességre vonatkozóan adnánk meg, mondjuk hogy mennyit fogyaszt 60 km/h-s sebességnél. 

Az SCOP a "Seasonal coefficience of performance" szavak rövidítése, vagyis ez egy teljes fűtési szezonra vonatkozó hatékonysági mutatószám. Ennek az értéknek a meghatározásánál egy hivatalosan megadott szempontrendszer alapján különböző, alacsonyabb és magasabb hőmérsékleti tartományokat vesznek figyelembe, így sokkal pontosabb képet mutat az adott készülék hatékonyságáról. Ez tehát ahhoz hasonló, mint amikor egy autó átlagfogyasztását vesszük figyelembe. 

Ma már a legolcsóbb készülékeknek is általában 4-es az SCOP-je, vagyis szezonális átlagot figyelembe véve 1 kW felvett energiából 4 kW hőenergiát tud előállítani.
 

4. Üzemeltetési határértékek (legalacsonyabb külső hőmérséklet fűtés üzemmód esetén)
Még a legolcsóbb klímák esetében is -15 °C-os üzemeltetési határértéket adnak meg a gyártók fűtési üzemmód esetén, ez azonban nem azt jelenti, hogy ezek a készülékek valóban alkalmasak a tartós téli fűtésre is -15 °C-ig. Ennek pedig az az oka, hogy a leolvasztási képességük nem megfelelő ahhoz, hogy tartósan képesek legyenek fűtés üzemmódra. Fűtési üzemmód esetén ugyanis a klíma kültéri egységén képződik kondenzátum (jég formájában), melyet a készülékek bizonyos időközönként automatikusan leolvasztanak, és ez olvadt víz formájában a kültéri készülék alján távozik. De ha a készüléknek nem megfelelő a leolvasztási képessége, akkor az olvadt víz bele fog fagyni a kültéri egység aljába, és ezután a készülék nem lesz képes fenntartani a fűtési körfolyamatot. 

A kimondottan fűtésre optimalizált készülékek esetében az üzemeltetési határérték fűtés esetében általában -20°C és -30°C közötti érték. Vannak azonban olyan prémium készülékek is (pl. a Fujitsu készülékei), amiknél bár -15 °C-os határérték van megadva, mégis megbízhatóan és tartósan képesek fűteni a legnagyobb hidegekben, és a legpárásabb időszakokban is.
 

5. Csepptálca fűtés / karterfűtés
A kimondottan fűtésre optimalizált készülékek általában rendelkeznek csepptálca illetve karterfűtéssel. A csepptálca fűtés azt a célt szolgálja, hogy a kültéri egységben a leolvasztáskor az olvadt kondenzátum ne fagyjon bele az egység aljába, hanem szabadon el tudjon csöppenni. 

Az alábbi képen olyan készülékek láthatóak, és nincs bennük cseppvíztálca fűtés, vagyis az olvadt kondenzátum belefagy a készülék aljába (a jobb szélső készülék esetében a ventilátor lapát beleakad a jégbe a készülék alján, így a készülék meghibásodásához vezethet):

Nagy hidegekben a kültéri egység kompresszorában megdermedhet az olaj, és ilyen hidegben az indítás "olajütést" okozhat. Ezt akadályozza meg a karterfűtés. 

Ez azt jelenti, hogy ha nincs egy klímában csepptálca fűtés vagy karterfűtés, akkor nem is alkalmas tartós téli fűtésre? 
Nem. Nagyon sok prémium készülék úgy van megtervezve, hogy nincs benne sem csepptálca, sem pedig karterfűtés, mégis tökéletesen alkalmas tartós téli fűtésre. Pl. a már korábban is említett Fujitsu készülékei a leolvasztáskor megfelelő hőmérsékletre felmelegítik a kondenzátumot, így csepptálca fűtés nélkül is szabadon ki tud csöppenni a kültériből a kondenzátum, anélkül hogy belefagyna.

Ezt azért fontos kiemelni, hogy a választásunkkor ne legyen kizáró szempont az, ha egy készülékben nincs csepptálca vagy karterfűtés. 
 

6. Beltéri és kültéri egység súlya és mérete
Érdemes megnézni a kiválasztott készülék beltéri illetve kültéri egységének a súlyát is. Miért? Mert a prémium készülékek súlya általában nagyobb az átlagosnál, ami nagyobb hőcserélő méretről tanúskodik, így nagyobb teljesítmény leadására képesek, és "több bennük az anyag", azaz a hőcserélő felülete többszöröse lehet a könnyebb gépekhez képest. A súlytöbblet másik oka az erősebb kompresszor is lehet. A prémium készülékek kültérijei (pl. a Gree Amber Royal, vagy bizonyos Daikin, Fujitsu, Mitsubishi modellek) még a 3,5 kW-os modellek esetében is 40-50 kg-os súlyúak, míg az átlagos kültérik súlya kb 25-30 kg között van. 
 

7. Beltéri egység minimális légszállítási mennyisége
Sok készülék esetében megadják a gyártók azt, hogy mennyi a beltéri egység minimális és maximális légszállítása fűtés üzemmód esetén. Néha azonban a minimális légszállításra vonatkozó adat csak hűtési üzemmódra vonatkozóan érhető el, fűtés üzemmódban a minimális légszállítás akár kétszerese, háromszorosa is lehet a hűtés üzemmódhoz képest (Pl. LG H12AK Prestige Inverter).Ez azért lehet fontos információ, mert ha például hálószobába szeretnénk telepíteni fűtésre optimalizált klímát, akkor fontos, hogy a minimális érték minél alacsonyabb legyen. Hiszen a túl nagy légmozgás zavaró lehet, különösen a hálószobában. 

8. Mennyire "okos" a gép WIFI-s applikációja?
Elsőre talán nem tűnik fontos szempontnak, de amikor elkezdjük használni a gépet, akkor rájövünk, hogy a legtöbbet talán a WIFI-s applikáción keresztül "találkozunk" a géppel. Ez az applikáció sok esetben nem csak arra alkalmas, hogy ki és bekapcsoljuk a készüléket akkor is, ha nem vagyunk otthon, hanem mérhetjük például a gép pillanatnyi illetve havi/heti/napi energiafogyasztását, beállíthatunk energiafelhasználási limitet, beállíthatunk heti időzítési tervet, stb. Vagyis hosszútávon fontos szempont az, hogy a készülékhez tartozó applikáció mennyire "okos". 
 

Akkor most milyen szempont alapján válasszak készüléket? - vetődhet fel jogosan a kérdés.

Ahogyan a cikkben leírtakból is látható, nem lehet kiemelni egy konkrét paramétert, ami önmagában képes megmondani, hogy az adott készülék jó választás-e. Javasoljuk, hogy a klíma kiválasztása során használja weboldalunkon az "Összehasonlítás" funkciót, melynek segítségével akár 3 készüléket is egymás mellé tud tenni, és össze tudja hasonlítani a paramétereiket. 

Mivel a klímát legalább 10 évre vásároljuk, ezért mindenképpen érdemes szakértő véleményét is kikérni a klíma kiválasztása előtt, aki a személyes preferenciáink alapján tud segíteni a megfelelő készülék kiválasztásában. 

Lejjebb, a "Kapcsolódó termékek dobozban" néhány olyan készüléket talál, melyek kimondottan fűtésre optimalizáltak.

Kérjen tőlünk ingyenes megoldási javaslatot még ma,
szívesen segítünk!