A+++ Kiváló - Kifejezetten energiatakarékos
A++ Rendkívül jó - Rendkívül energiatakarékos
A+ Nagyon jó - Fokozottan energiatakarékos
A Jó - Energiatakarékos
B Megfelelő - Követelménynél jobban energiatakarékos
C Elfogadható - Követelménynek megfelelően energiatakarékos
D Nem rossz - Átlagosan energiatakarékos
E Gyenge - Átlagoshoz képest kevésbé energiatakarékos
F Rossz - Nem energiatakarékos
G Kerülendő - Egyáltalán nem energiatakarékos
1. HŰTŐ-FŰTŐ LÉGKONDICIONÁLÓ BERENDEZÉS: olyan légkondicionáló berendezés, amely hűtésre és fűtésre egyaránt képes;
2. STANDARD MÉRÉSI KÖRÜLMÉNYEK a hangteljesítményszint, a mért teljesítmény, a mért légtömegáram, a mért hűtési jóságfok (EERrated) és/vagy a mért fűtési jóságfok (COPrated) megállapításakor uralkodó körülményeket leíró beltéri (Tin) és kültéri (Tj) hőmérsékletek kombinációja a VII. melléklet 2. táblázata szerint;
3. BELTÉRI HŐMÉRSÉKLET (Tin): a száraz beltéri léghőmérséklet [°C] (a relatív páratartalmat a megfelelő nedves hőmérséklet mutatja meg);
4. KÜLTÉRI HŐMÉRSÉKLET (Tj): a száraz kültéri léghőmérséklet [°C] (a relatív páratartalmat a megfelelő nedves hőmérséklet mutatja meg);
5. MÉRT HŰTÉSI JÓSÁGFOK (EERrated): a készülék névleges hűtőteljesítménye [kW] osztva a hűtéshez tartozó mért bemeneti teljesítményével [kW], standard mérési körülmények között történő hűtés mellett;
6. MÉRT FŰTÉSI JÓSÁGFOK (COPrated): a készülék névleges fűtőteljesítménye [kW] osztva a fűtéshez tartozó mért bemeneti teljesítményével [kW], standard mérési körülmények között történő fűtés mellett;
7. GLOBÁLIS FELMELEGEDÉSI POTENCIÁL (GWP): azt kifejező mérőszám, hogy a termodinamikai ciklusban felhasznált hűtőközeg 1 kg-ja kilogramm szén-dioxid-egyenértékben kifejezve, 100 évre vetítve mennyivel járul hozzá a globális felmelegedéshez.
A GWP értékeit a 846/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) I. melléklete szerint kell figyelembe venni.
A fluortartalmú hűtőközegekre az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) harmadik értékelő jelentésében (2) közzétett GWP-értékeket (2001. évi 100 éves IPCC GWP-értékek) kell figyelembe venni.
A fluort nem tartalmazó gázokra az IPCC első értékelő jelentésében (3) közzétett 100 éves GWP-értékeket kell figyelembe venni.
Különböző hűtőközegek keverékeinek teljes GWP-jének értékét a 842/2006/EK rendelet I. mellékletében található összefüggés segítségével kell meghatározni.
Az előzőekben felsorolt forrásokban nem szereplő hűtőközegek esetében az IPCC UNEP által kiadott, 2011. februári keltezésű, a hűtőrendszerekre, a légkondicionáló berendezésekre és a hőszivattyúkra vonatkozó 2010. évi jelentés (vagy annak későbbi változata) alapján kell eljárni;
8. KIKAPCSOLT ÜZEMMÓD: olyan állapot, amelyben a légkondicionáló berendezés vagy háztartási ventilátor a villamosenergia-hálózathoz csatlakozik, és egyetlen funkciója sem működik.
Kikapcsolt üzemmódnak tekintendő továbbá az az állapot is, amelyben a készülék kizárólag a kikapcsolt üzemmódra utaló jelzést ad és/vagy a 2004/108/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) szerinti elektromágneses összeférhetőség biztosítását célzó funkciókat látja el;
9. KÉSZENLÉTI ÜZEMMÓD: az az állapot, amelyben a berendezés a villamosenergia-hálózathoz csatlakozik, rendeltetésszerű üzeme a villamosenergia-hálózatról felvett energiától függ, és kizárólag a következő, tetszőleges ideig fenntartható funkciókat látja el: reaktiválási funkció vagy reaktiválási funkció és kizárólag a reaktiválási funkció bekapcsolt állapotának jelzése, és/vagy információ- vagy állapotkijelzés;
10. REAKTIVÁLÁSI FUNKCIÓ: olyan funkció, amely további funkciók (ideértve az elsődleges funkciót is) igénybevételét lehetővé tévő állapot távkapcsolás útján történő aktiválásával (ideértve a távirányító, belső érzékelő, időzítő működésbe lépését is) lehetővé teszi más üzemmódok (köztük a főfunkció üzemmód) aktiválását;
11. INFORMÁCIÓ-VAGY ÁLLAPOTKIJELZÉS: tájékoztatást – ideértve az időkijelzést is – nyújtó vagy a berendezés állapotát a kijelzőn megjelenítő folyamatos funkció;
12. HANGTELJESÍTMÉNYSZINT: a hűtésre (vagy ha a termék hűtési funkcióval nem rendelkezik, a fűtésre) vonatkozó standard mérési körülmények között mért beltéri és/vagy kültéri A-súlyozott hangteljesítményszint [dB(A)];
13. TERVEZÉSI REFERENCIAFELTÉTELEK a tervezési referencia-hőmérsékletre, a maximális bivalens hőmérsékletre és a maximális megengedett üzemi hőmérsékletre vonatkozó, a VII. melléklet 3. táblázata szerinti követelmények együttese;
14. TERVEZÉSI REFERENCIA-HŐMÉRSÉKLET: a hűtés (Tdesignc), illetőleg a fűtés (Tdesignh) vonatkozásában a VII. melléklet 3. táblázatában megadott azon kültéri hőmérséklet [°C], amelyen a részterhelési tényező értéke 1; ez a hőmérséklet a meghatározott hűtési vagy fűtési idény függvényében változik;
15. RÉSZTERHELÉSI TÉNYEZŐ (pl(Tj)): a kültéri hőmérséklet 16 °C-kal csökkentett értéke osztva a tervezési referencia-hőmérséklet 16 °C-kal csökkentett értékével, a hűtés vagy a fűtés vonatkozásában;
16. IDÉNY/SZEZON: az üzemi feltételek négy figyelembe vett együttesének (négy idény: egy hűtési és három fűtési – átlagos, hidegebb, melegebb) egyike, amely mellett a készüléknek alkalmasnak kell lennie a rendeltetésszerű üzemre, és amely minden kosárra vonatkozóan meghatározza az adott kültéri hőmérsékletet és azon órák számát, amikor az adott hőmérséklet az adott idényben előfordul;
17. KOSÁR (j index): a kültéri hőmérséklet (Tj) és a kosárórák számának (hj) együttese a VII. melléklet 1. táblázata szerint;
18. KOSÁRÓRÁK SZÁMKA (hj): azon órák száma egy-egy idényben, amikor az adott kosárhoz tartozó kültéri hőmérséklet előfordul, a VII. melléklet 1. táblázata szerint;
19. SZEZONÁLIS HŰTÉSI JÓSÁGFOK (SEER): a készülék átfogó, a teljes hűtési idényre nézve reprezentatív hűtési jóságfoka, melyet úgy számítunk, hogy az éves hűtési referenciaigényt elosztjuk az éves hűtési célú villamosenergia-fogyasztással;
20. ÉVES HŰTÉSI REFERENCIAIGÉNY (QC): az SEER számítása során figyelembe veendő hűtési referenciaigény [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy a tervezési hűtési terhelést (Pdesignc) megszorozzuk az ekvivalens hűtési főfunkcióórák számával (HCE);
21. EKVIVALENS HŰTÉSI FŐFUNKCIÓÓRÁK SZÁMA (HCE): azon órák feltételezett évenkénti száma [h/év], amelyek során a készüléknek az éves hűtési referenciaigény kielégítése érdekében biztosítania kell a tervezési hűtési terhelést (Pdesignc), a VII. melléklet 4. táblázata szerint;
22. ÉVES HŰTÉSI CÉLÚ VILLAMOSENERGIA-FOGYASZTÁS (QCE): az éves hűtési referenciaigény kielégítéséhez szükséges villamosenergia-fogyasztás [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy az éves hűtési referenciaigényt elosztjuk a főfunkciós szezonális hűtési jóságfokkal (SEERon), majd az így kapott értéket megnöveljük a készülék által a hűtési idényben a kikapcsolt termosztátú, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódbanelfogyasztott villamosenergia-mennyiséggel;
23. FŐFUNKCIÓS SZEZONÁLIS HŰTÉSI JÓSÁGFOK (SEERon): a hűtő főfunkció üzemmódban üzemelő készülék átlagos hűtési jóságfoka, melyet a részterhelés és a kosárspecifikus hűtési jóságfokok (EERbin(Tj)) alapján, az egyes kosarak által leírt feltételekhez tartozó kosárórák számával súlyozva számítunk;
24. RÉSZTERHELÉS: a hűtési terhelés (Pc(Tj)) vagy a fűtési terhelés (Ph(Tj)) [kW] egy adott Tj kültéri hőmérsékleten, melyet úgy számítunk, hogy a tervezési terhelést megszorozzuk a részterhelési tényezővel;
25. KOSÁRSPECIFIKUS HŰTÉSI JÓSÁGFOK (EERbin(Tj)): a Tj kültéri hőmérséklettel meghatározott j jelű kosárhoz tartozó egyedi hűtési jóságfok egy adott idényben, melynek számítása a meghatározott (j jelű) kosarak esetében a részterhelésből, a névleges teljesítményből és a névleges hűtési jóságfokból(EERd(Tj)), a többi kosár esetében inter- vagy extrapoláció útján, szükség esetén a degradációs tényezővel történő korrekció mellett történik;
26. SZEZONÁLIS FŰTÉSI JÓSÁGFOK (SCOP): a készülék átfogó, a teljes fűtési idényre nézve reprezentatív fűtési jóságfoka (az SCOP értéke egy meghatározott fűtési idényre vonatkozik), melyet úgy számítunk, hogy az éves fűtési referenciaigényt elosztjuk az éves fűtési célú villamosenergia-fogyasztással;
27. ÉVES FŰTÉSI REFERENCIAIGÉNY (QH): egy meghatározott fűtési idényre vonatkozó, az SCOP kiszámításához alapul használandó fűtési referenciaigény [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy a tervezési fűtési terhelést (Pdesignh) megszorozzuk az idényre vonatkozó ekvivalens fűtési főfunkcióórák számával (HHE);
28. EKVIVALENS FŰTÉSI FŐFUNKCIÓÓRÁK SZÁMA (HHE): azon órák feltételezett évenkénti száma [h/év], amelyek során a készüléknek az éves fűtési referenciaigény kielégítése érdekében biztosítania kell a tervezési fűtési terhelést (Pdesignh), a VII. melléklet 4. táblázata szerint;
29. ÉVES FŰTÉSI CÉLÚ VILLAMOSENERGIA-FOGYASZTÁS (QHE): az adott éves fűtési referenciaigény kielégítéséhez szükséges, egy meghatározott fűtési idényhez tartozó villamosenergia-fogyasztás [kWh/év], melyet úgy számítunk, hogy az éves fűtési referenciaigényt elosztjuk a főfunkciós szezonális fűtési jóságfokkal (SCOPon), majd az így kapott értéket megnöveljük a készülék által az adott fűtési idényben a kikapcsolt termosztátú, a készenléti, a kikapcsolt és a forgattyúház-fűtési üzemmódban elfogyasztott villamosenergia-mennyiséggel;
30. FŐFUNKCIÓS SZEZONÁLIS FŰTÉSI JÓSÁGFOK (SCOPon): a meghatározott fűtési idényben a főfunkció üzemmódban üzemelő készülék átlagos fűtési jóságfoka, melyet a részterhelés, az elektromos rásegítő fűtőteljesítmény (amennyiben szükséges) és a kosárspecifikus fűtési jóságfokok (COPbin(Tj)) alapján, az egyes kosarak által leírt feltételekhez tartozó kosárórák számával súlyozva számítunk;
31. ELEKTROMOS RÁSEGÍTŐ FŰTŐTELJESÍTMÉNY (elbu(Tj)): annak az egységnyi COP értékű – létező vagy feltételezett – elektromos rásegítő fűtőberendezésnek a fűtőteljesítménye [kW], amely a fűtési részterhelés (Ph(Tj)) teljesítése érdekében kiegészíti a névleges fűtőteljesítményt (Pdh(Tj)) abban az esetben, ha a (Tj) kültéri hőmérséklet mellett Pdh(Tj) kisebb, mint Ph(Tj);
32. KOSÁRSPECIFIKUS FŰTÉSI JÓSÁGFOK (COPbin(Tj)): a Tj kültéri hőmérséklettel meghatározott j jelű kosárhoz tartozó egyedi fűtési jóságfok egy adott idényben, melynek számítása a meghatározott (j jelű) kosarak esetében a részterhelésből, a névleges teljesítményből és a névleges fűtési jóságfokból(COPd(Tj)), a többi kosár esetében inter- vagy extrapoláció útján, szükség esetén a degradációs tényezővel történő korrekció mellett történik;
33.NÉVLEGES TELJESÍTMÉNY: a készülék hűtési (Pdc(Tj)) vagy fűtési (Pdh(Tj)) termodinamikai ciklusának a gyártó nyilatkozata szerinti névleges teljesítménye [kW] adott Tj kültéri hőmérséklet és (Tin) beltéri hőmérséklet esetén;
34. FUNKCIÓ: annak jelzése, hogy a készülék beltéri léghűtésre, beltéri légfűtésre vagy mindkettőre alkalmas;
35. TERVEZÉSI TERHELÉS: a névleges hűtési terhelés (Pdesignc) és/vagy a névleges fűtési terhelés (Pdesignh) [kW] a tervezési referencia-hőmérséklet mellett, ahol:
36. NÉVLEGES HŰTÉSI JÓSÁGFOK (EERd(Tj)): (Tj) kültéri hőmérsékletértékekkel meghatározott, korlátozott számú (j jelű) kosárhoz tartozó, a gyártó nyilatkozata szerinti hűtési jóságfok;
37. NÉVLEGES FŰTÉSI JÓSÁGFOK (COPd(Tj)): (Tj) kültéri hőmérsékletértékekkel meghatározott, korlátozott számú (j jelű) kosárhoz tartozó, a gyártó nyilatkozata szerinti fűtési jóságfok;
38. BIVALENS HŐMÉRSÉKLET (Tbiv): az a fűtésre vonatkozó, a gyártó nyilatkozata szerinti (Tj) kültéri hőmérséklet [°C], amelynél a névleges teljesítmény egyenlő a részterheléssel, és amely alatt a fűtési részterhelés biztosításához a névleges teljesítményt elektromos rásegítő fűtőteljesítménnyel kell kiegészíteni;
39. MEGENGEDETT ÜZEMI HŐMÉRSÉKLET (Tol): a gyártó nyilatkozata szerinti azon kültéri hőmérséklet [°C], amelynél kisebb hőmérséklet mellett a légkondicionáló berendezés nem képes fűtőteljesítményt leadni. E hőmérséklet alatt a névleges teljesítmény nullával egyenlő;
40. FŐFUNKCIÓ ÜZEMMÓD: az olyan órákra jellemző üzemmód, amikor az épület hűtési vagy fűtési terhelés alatt áll, és a készülék hűtési vagy fűtési funkciója aktív. Ez az üzemmód magában foglalhatja a készüléknek a kívánt beltéri léghőmérséklet elérése vagy fenntartása érdekében történő ciklikus be- és kikapcsolását is;
41. KIKAPCSOLT TERMOSZTÁTÚ ÜZEMMÓD: a hűtési vagy fűtési terhelés nélküli órákra jellemző üzemmód, amikor a készülék hűtési vagy fűtési funkciója be van kapcsolva, de a készülék nem üzemel aktívan, mert nincs hűtési vagy fűtési terhelés. Ez az állapot tehát nem a beltéri terheléssel, hanem a kültéri hőmérséklettel függ össze. A főfunkció üzemmódban történő ciklikus be- és kikapcsolás nem tekintendő kikapcsolt termosztátú üzemmódnak;
42. FORGATTYÚHÁZ-FŰTÉSI ÜZEMMÓD: olyan állapot, amelyben a készülék a hűtőközeg kompresszorhoz történő áramlásának megakadályozása érdekében egy fűtőberendezést aktivál, hogy korlátozza a kompresszor indulásakor az olajban jelen lévő hűtőközeg koncentrációját;
43. ÜZEMI ÓRASZÁM KIKAPCSOLT TERMOSZTÁTÚ ÜZEMMÓDBAN (HTO): azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék kikapcsolt termosztátú üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;
44. ÜZEMI ÓRASZÁM KÉSZENLÉTI ÜZEMMÓDBAN (HSB): azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék készenléti üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;
45. ÓRASZÁM KIKAPCSOLT ÜZEMMÓDBAN (HOFF): azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék kikapcsolt üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;
46. ÜZEMI ÓRASZÁM FORGATTYÚHÁZ-FŰTÉSI ÜZEMMÓDBAN (HCK): azon órák évenkénti száma [h/év], amelyek során a készülék forgattyúház-fűtési üzemmódban lévőnek tekintendő; értéke az adott idénytől és funkciótól függ;
47. EGYCSÖVES, ILLETVE KÉTCSÖVES LÉGKONDICIONÁLÓ BERENDEZÉS VILLAMOSENERGIA-FOGYASZTÁSA: (QSD, illetve QDD): az egycsöves, illetve kétcsöves légkondicionáló berendezés villamosenergia-fogyasztása hűtési és/vagy fűtési üzemmódban (értelemszerűen alkalmazandó) [egycsöves: kWh/h, kétcsöves: kWh/év];
48. TELJESÍTMÉNYARÁNY: az összes üzemelő beltéri egység teljes névleges hűtési vagy fűtési teljesítményének és a kültéri egység névleges hűtési vagy fűtési teljesítményének hányadosa a standard mérési körülmények között.
Forrás: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1524411384032&uri=CELEX:32011R0626
